A luxusnak számtalan megjelenési formája lehet, ám kétségtelen, hogy az igazi gazdagság túlmutat azon, hogy valaki egyszerűen csak megengedheti magának néhány irigyelt fogyasztási cikk birtoklását. A felső tízezer köreiben az igazi gazdagság jele az, ha az egyén már a mérhetetlenül drága kincsekkel is bánhat megvetett kapcarongy módjára, hogy végül minden társadalmi normára fittyet hányva úgy jelenhessen meg öltönyös fogadásokon is rövidnadrágban, hogy helytelen viselkedésére bárki is figyelmeztetni merné. A vörös szőnyeg végében és az út közepére állítva ekkor ott díszeleg a rózsaszín, vagy éppen terepszínű fényezéssel meggyalázott Rolls-Royce, a pénztárcája révén hatalmas tulajdonos karján pedig narancssárga számlapú Vacheron Constantin óra tanúskodik arról, hogy itt az időnek sincs megfizethetetlen ára. A luxus és a prémium pozícionálás tehát olykor nem kiemelkedő minőségű szolgáltatásokban mutatkozik meg, hanem abban, hogy az ügyfél indokolatlanul is két kézzel szórhatja a pénzt anélkül, hogy ennek fejében bármiféle előnyszerzésre igényt tartana. Folytatás..