Bizonyára, már Önök is hallották, hogy 2010 január elsejétől növekedett a jövedéki adó mértéke az üzemanyagokon, mindemellett a MOL is az árak emelkedését kezdeményezte. Ennek szükségességét még nagy-nagy jóindulattal elfogadhatjuk, hiszen szegény államunk is eladósodott már, és a világpiaci helyzetre mindig lehet hivatkozni. Az már más kérdés, hogy akkor, teszem azt, Ukrajna, vagy akár Ausztria a világpiachoz tartozik-e? Mert lassan ott tartunk, hogy a sógorokhoz járunk tankolni is. Ez pedig azért furcsa, mert az ő átlagfizetésükhöz képest a mi keresetünk bizony nevetség tárgyát képezheti.
Amikor ezen túltettük magunkat vadul ragadhattuk meg a vagyonadó kalkulátorok egyikét, hogy megnézhessük, hogy az eddigi súlyadó teljesítményadóra való átkeresztelése miként változtatja meg a sorsunkat. Hát bizony sokan meglepődtünk. Persze ezen intézkedések jogosságát sem tagadhatjuk, mert hát, akinek aszfaltszaggatója van, az mégiscsak járuljon hozzá nagyobb mértékben az útfenntartáshoz, már ha egyáltalán ilyen hasznos dologra kívánják elkölteni a befolyt összeget.
Magyarán lelki nyugalmunk tengerén még mindig szélcsend honol, de akkor még nem hallottuk ezt:
Ha a járműve első alkalommal 2006. január 1 napját megelőzően került forgalomba helyezésre és a járművön még nem végeztek előzetes eredetiség vizsgálatot vagy integrált vizsgálatot, az időszakos vizsgálat alkalmával a közlekedési hatóság a jármű eredetiség vizsgálatát hivatalból elrendeli. Ebben az esetben a vizsgadíjon felül az előzetes eredetiség vizsgálat hatósági díját is meg kell fizetni. Az eredetiség vizsgálati kötelezettség megállapítása a közlekedési igazgatási hatóság nyilvántartása alapján történik.
Remélem értik, mert akkor valaki magyarázza el nekem, hogy ha van egy 2006 január elseje előtt, -hozzáteszem újonnan – vásárolt autóm, akkor miért fizettetnek ki velem legalább 17.000 Ft-ot! Könyörgöm, fotóm van róla, ahogy a kereskedő kaján vigyorral a kezemet szorongatja, hogy gratuláljon az új autóhoz. Márkaszervizben vezetett könyvecskéje is van a kocsinak, garázsban tartom és messziről látszik rajta, hogy olyan, mint újkorában. Nem cseréltem benne motort, sem futóművet, tuningolva sincs. Ennek ellenére egy vagyont fizettetnek velem, hogy egy „szakember” valami gagyi nyilvántartás alapján ellenőrizze, hogy lopott-e a verda? Gyanús vagyok, állítják az okosok. De kérdem én, került már így elő lopott autó? Valaha, egyáltalán? Természetesen mindez értünk történik, nehogy véletlenül lopott járművet vezessünk. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez a kis intézkedés több milliárdos üzlet az államnak.
A lopás fogalma a BTK szerint: Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.Én inkább így definiálnám: ha valaki másoktól pénzt, vagy más javakat úgy tulajdonít el, hogy az ettől semmilyen előnyben nem részesül, illetve ennek ellentétezéséül semmilyen szolgáltatást nem kap.
Ha mostanra lelkük már egy háborgó tenger, akkor még mindig nem hallották a legjobbat. Ezt figyeljék: egy 1400 köbcentis autó motor-, és alvázszámát könnyebb leolvasni, mint egy 2000 köbcentisét. Tudják honnan tudom? Mert előbbi eredetiségvizsgálata 17000 Ft, míg utóbbié 18500 Ft. Tovább is van ám, ez már nyílván csak azért, hogy ne kelljen visszaadni. 2000 köbcenti felett 20000 Ft.
Ez az egész mizéria a kéményseprők bizniszére emlékeztet. Minden évben jönnek, és minden évben megkérdezik: Azért belenézzek? 3000 Ft-ért, ember? A kutyámat is sétáltasd meg, sőt a füvet is levághatod! Értik, jön ez a felelősségteljes ember, hogy engem súlyos pénzekért megvédjen a szénmonoxid mérgezéstől, aztán megkérdezi: „Belenézzek?”
Ezek után már csak a Tisztelt Olvasó ötleteit várom, hogy milyen munkákat végezhetnének el az illetékesek az említett 17000 Ft-ért. Hát egy polírozás biztos beleférne, de talán még egy kárpittisztítás is.
Persze az autós, az nagyon jó fejős tehén. Miután jó barátunk, az állam már úgyis annyira megsarcolt minket, amennyire csak lehetett, azok az autósok, akik még talpon maradtak igen nagy hányadukban nem szórakozásból autóznak, hanem mert muszáj nekik, hogy elláthassák mindennapi teendőjüket. Ezért aztán úgyis kénytelenek mindent megfizetni, amit a nyakukba sóznak. És tudják mit? Még ezzel sem lenne baj, ha biztosítanák az autózásnak valamilyen alternatíváját. Hiszen szerencsésebb fejlődésű országokban az ember még azt is megteheti, hogy nem tart autót. Ez esetben felpattan a buszra, vagy vonatra, és biztonságban, időben eljut a munkahelyére, szeretteihez. Jó dolog ez, hiszen az egy főre jutó károsanyag kibocsájtás is csökken,és a kötöttpályás közlekedés fajlagos üzemanyag fogyasztása a közúti közlekedés alatt van, a biztonsági mutatók meg jóval felette. Közlekedni pedig fontos dolog, ezt már az ókori rómaiak is megmondták.
Ezért aztán javasoljuk a tiszteletre méltó illetékeseknek, hogy amennyiben az autósok helyzetét teljes mértékben ellehetetleníteni szándékoznak (nyílván környezetvédelmi megfontolásokból), akkor szíveskedjenek a közösségi közlekedés élhetőbbé, kiszámíthatóbbá tételére törekedni!
